Ggreen irodaberendezés logo
EN DE
adatvezérelt design
2019. március. 25

Újratervezés

Az adatvezérelt design egyre többet hallható kifejezés a tervezők, kreatív szakemberek körében. Lássuk, miért is hasznos ez az új módszer, és mi köze van az iroda berendezéséhez.

 

Ha irodafelújításba vágjuk a fejszénket, könnyen elbűvölhetnek a gyönyörűen kidolgozott látványtervek, amelyek esetleg annyira meggyőzőek, hogy elterelik a figyelmet a hibákról. Amely hibák csak átadás után derülnek ki, de akkor viszont kíméletlenül. A legtöbb tervezési hiba annyira triviálisnak tűnik utólag, hogy a felhasználók nem is értik, miért nem gondolt erre senki a megvalósítás során. Előzetes elemzéssel, adatgyűjtéssel, körültekintő igényfelméréssel többségük kiküszöbölhető.

 

A designerek, építészek, döntéshozók kezét leginkább a szakmai tapasztalatok, ajánlások, alapelvek, közismert jó gyakorlatok irányítják, gyakorta azonban még ma is elsikkad a legfontosabb szempont: éppen akik használni fogják a teret. Mindannyian láttunk már olyan felújított közterületet, ahol a használók szokásainak figyelmen kívül hagyása rövid idő alatt meglátszik az átadás után kitaposott ösvények formájában.

 

A felhasználók, munkavállalók szokásai az iroda kialakításánál kulcsfontosságúak – bár nem a fű kitaposása fogja jelezni a gondokat, hanem esetleg kevésbé egyértelműen látható, de nagyobb problémák. A tervezési folyamatba való beépítésük alapjaiban határozza meg a legértékesebb tényező, a munkaerő, az ember elégedettségi szintjét, így a munkavégzés hatékonyságát is.

 

Az irodai design nem lehet csupán intuíció és művészet

 

Mint ahogy a design legtöbb területén, úgy a belsőépítészetben is, és itt különösen, legfontosabb a célcsoport megismerése. Ebben segítenek a különböző forrásokból megszerzett adatok. Az adat alatt természetesen nemcsak számokat értünk. Tervezés előtt érdemes alaposan elemezni a tér használatát. A munkahely elemzése a struktúrából, a szervezeti célokból indul ki, a felhasználók véleményének, tapasztalatainak, szokásainak felmérésével értékeli a használati szokásokat. Sokféle módszerrel nyerhetünk ki ilyen információkat: kérdőívekkel, fókuszcsoportos beszélgetésekkel, interjúkkal akár, de a legcélravezetőbb mégis a közvetlen, helyszíni megfigyelés.

 

Támaszkodjunk a tényekre

 

Az adatok sokszor világosan megmutatják, hogy amit a cég elképzel, hogy szerinte mire lenne szükség a sikeresebb működéshez, az jócskán eltér attól, amire valóban szüksége van. Az eredményes design ezért nem építhet csupán a megrendelő elmondására. Az üzleti környezet kulcsfontosságú összetevőit a tervezés előtt elsőként tanácsos felmérni.

 

Stratégia, kultúra és célkitűzések

 

Azonosítsuk a szükségleteket az üzleti célok alapján. Az elsődleges célok lehetnek például a hatékonyságnövelés, az alkalmazottak elkötelezettsége, stb. A design-nak maximálisan illeszkednie kell a vállalati kultúrához is. Meg kell határozni ezért a munkavégzés folyamatait, az együttműködés formáit, a közösségi terek használatát.

 

Munkahelyi hatékonyság

 

Az értékelés legnagyobb részét az iroda terének jelenlegi használata, és annak hatékonysága tegye ki. Vizsgáljuk meg a tér legjobban működő elemeit, és derítsük fel, hol van szükség leginkább javításra. Fontos szempont a fizikai munkakörnyezet elemzése: megfelelőek-e a hő- és akusztikai viszonyok, a levegő minősége és a világítás. Az értékelés további aspektusai a munkavállalói elégedettség és elkötelezettség, a dolgozók szükségletei és munkával kapcsolatos preferenciái, a technológiai integráció szintje, a feljesztési célok és az alkalmazottak mobilitása, az ún. migrációs minták feltérképezése.

 

A munkahelyi értékelési módszereket nem szabad egységesíteni, hiszen minden cég más és más, az egyedi tevékenységhez, működéshez kell igazítani az értékelési folyamatot.

 

Az eredményekből olvasható ki, hogy például hogyan segíthetjük elő a csapatmunkát, hol van szükség megbeszélésekre alkalmas tereket kialakítani, például hangszigetelt boxokat, amelyből két típust előző cikkünkben bemutattunk.

 

A teljes körű design-folyamat része a felújítás, átalakítás utánkövetése is. Érdemes az eredményeket az átadás után néhány héttel, majd néhány hónappal is megnézni, hasonló szempontok szerint, mint a tervezést előkészítő fázisban. Mérjük fel, hogyan változtak a mutatók, sikeres volt-e a változtatás, egyensúlyban van-e a funkció és a formai kialakítás, és legfőképpen, hogy pozitív irányba változott-e a munkavállalói elkötelezettség. Fény derül az értékelésből, hol alakultak ki problémák, amelyeket így azonnal orvosolni lehet, még inkább növelve az elégedettséget.