Ggreen irodaberendezés logo
EN DE
Kortárs epítészet kiemelkedő alakja Terunobu Fujimori
2016. május. 2

„A 21. század építészete egyetlen stílust követ”

Terunobu Fujimori egyike a világ legeredetibb építészeinek. Többször megfogalmazta markáns esztétikai nézetét, mely szemben áll a kortárs építészet irányzataival. Elutasítja a széles körben divatos formákat, és helyettük az egyéni megközelítést hangsúlyozza. Európában a 2006-os Velencei Építészeti Kiállításon állították ki először a műveit, s ezek után világszerte ismertté vált a neve. A 67. születésnapján beszélgettünk vele építészetről és arról, hogy a kortárs építészet igazi feladata az lenne, hogy megmutassa a határvonalat a látomás és az utópia között.

Mr. Fujimori, Ön későn kezdte építész karrierjét, hosszú időn keresztül csak elméleti kérdésekkel foglalkozott. Azóta a kortárs építészet egyik meghatározó alakja. Ilyen széleskörű tudással a birtokában hogyan tudja elkerülni, hogy ne hasonlítson egyetlen építészre sem?

Terunobu Fujimori szürrealisztukus teaház

Miután befejeztem a tanulmányaimat, elkezdtem kutatni azokat a régebbi és nagyon modern épületeket, először csak Japánban, majd Ázsián és Európán keresztül egészen Amerikáig, amelyek sikertelen próbálkozásnak számítanak. Valójában a marginális épületeket kétféle módon csoportosíthatjuk, az egyik típusba tartoznak azok, amelyek látványát képtelenek vagyunk elviselni, legalábbis tömegesen, a másikba pedig olyanok, amelyek építészetileg minőséget és egyediséget képviselnek, azonban mégsem lettek igazán elismertek. Az előbbibe tartozik például Hundertwasser, míg a másodikba a Simon Rodia tervezte Watts Torony. Építésztörténészként mindig a különlegességek érdekeltek, építészként pedig megpróbáltam távol tartani magam a Hundertwasser-féle megoldásoktól.

Emlékszik arra a pillanatra, amikor az elméleti tudásból átváltott az építészet gyakorlati oldalára?

A Nagy Suwa Szentélye egyike a legismertebb szakrális helyeknek Japánban, amelyet a természeti hittel azonosítanak. Egyébként azon a helyen, valóban átérezhetjük a természet élénkségét és intenzitását. A templomot felügyelő Moriya papja – amikor eldöntötték, hogy létesítenek egy épületet az iratoknak és a vallási tárgyaknak –, megkeresett és kikérte a tanácsomat az épülettel kapcsolatban. Olyan helyen születtem és nőttem fel, aminek a közelében szintén található egy szentély, ezért rögtön tudtam, hogy a modern építészeti megoldásokkal nem lehet megragadni a gondolkodásukat. Ezen a ponton döntöttem el, hogy elvállalom ezt a lehetőséget, és az érzéseimre hagyatkozva megtervezem az épületet.

Az egyik legfontosabb elve, hogy a munkái nem hasonlíthatnak egyetlen másik modern építész munkáihoz sem. De kik gyakorolták a legnagyobb hatást Önre?

Terunobu Fujimori teaház kapcsolata természettel

Amikor diák voltam rengetegszer olvastam és mindig magamnál tartottam Le Corbusier építészeti könyvét. Ezen kívül szintén nagyon sokat olvastam az ismert japán építész Arati Isozaki írásait. De soha nem lelkesedtem egyetlen kortárs építészet iránt sem. Claude Nicolas Ledoux és Sei’ichi Shira építészete viszont mindig lenyűgözött.

Nemzetközileg talán a teaházai a legismertebbek. Ezek teljesen szembefordulnak a 20. és 21. század monumentális építészetével. Miben látja a kortárs építészet hiányosságait?

Terunobu Fujimori Yakusugi házz

A kortárs építészet egyetlen stílust követ szerte a világon. A historizmus teljesen háttérbe szorult, az új épületek pedig lemásolják a technológiai és tudományos gondolkozás sémáját. A modernitásnak a 21. században ez az egyetlen témája, holott minden építésznek törekednie kellene, hogy megtalálja a saját útját. Különösen fájdalmas felismerésemre a bilbaói Guggenheilm Múzeum előtt ébredtem rá. Lényegében azt a fajta építészetet, amit ez az épület képvisel, csak az építészek élvezik, a szakmán kívüli embereket teljes mértékben hidegen hagyja. Az épületeim megtervezésénél tehát megszabadultam attól, hogy az emberek elvárásainak dolgozzam. Különben ez igazán felszabadító tud lenni.

A következő szavakkal írta le a minőségi életet: „Az embereknek szükségük van kis parkokra, közösségi terekre, ahol találkozhatnak egymással és megszabadulhatnak a napi fáradalmaiktól. Igénylik, hogy beszélhessenek a szomszédjaikkal és a gyerekeik szabadon játszhassanak.” Hogyan kapcsolódik ez a vízió az Ön teaházaihoz és szűk helyeihez?

Terunobu Fujimori Beetles ház

Amikor az emberek találkoznak egy kis helyen, azonnal elkezdenek beszélgetni, és egy bizonyos idő után a bizalom is kialakul közöttük. Van egy japán mondás, mely szerint az igazi barátság a forró víz gőzéből és az együtt elfogyasztott tea élvezetéből születik. A gyerekek is örömmel osztanak meg szűk helyeket egymással, amiket kifejezetten azért keresnek, hogy elbújjanak a szülői tekintet elől és felszabadultan játszhassanak. Azonban hajlamosak vagyunk feszélyezve érezni magunkat a szűk helyeken, ezért van szükség az ablakok adta szélesebb perspektívára.

Életművét elsősorban teaházak, otthonok és múzeumok sokasága alkotja. Hogyan látja a jövő munkahelyét? Hogyan lehetséges, hogy még nem fejtette ki erről a véleményét?

Moriya Múzeum termeszetközelség

Gyorsan elfogadnám a kihívást, ha érkezne egy ajánlat, hogy tervezzem meg egy cég főhadiszállását. Természetesen elvárnám, hogy adjon meg néhány részletet a megrendelő. Az építészeti nyelvem úgy gondolom, tökéletesen alkalmas a nagyobb konstrukciók létrehozásához, rendelkezem egy erőteljes vízióval ezzel kapcsolatban.

Ahogy a kortárs építészet, Ön is szívesen alkalmaz épületei megerősítésére vasbetont és acélt, de rendszerint természetes anyagokkal kombinálja azokat. Ezt a folyamatot úgy nevezi, hogy „a tudomány beburkolása a természetbe”. A különböző anyagok kombinálása nem kényszeríti túl sok kompromisszumra, ha a természet tisztaságát akarja megjeleníteni a munkájában?

Terunobu Fujimori pittypang ház

Imádom, ha egy épület formája tisztán a természetből merít, mint például a bennszülött afrikai törzsek otthonai, vagy a fából, papírból, fűből és földből készült Japán házak. Ezekből a konstrukciókból szörnyen sokat lehet tanulni, de hiba lenne olyan épületeket tervezni, amelyek elrohadnának az anyaghasználatuk miatt. Az ipari épületek, amelyek a 20. századi tudományos és technikai fejlődés eredményei, minőségi anyagokból készültek. Ajánlatos ismerni ezeket az anyagokat, de azt sem feledhetjük, hogy ezek ridegek és személytelenek is. Tehát abban láttam a megoldást, ha megengedem magamnak, hogy a tudományt és a technológiát beburkoljam melegséget adó és lágy természeti anyagokba. Számomra ez az egyetlen módja, hogy kibékítsem a modern formákat a természetivel. Az a felfogás, amely szerint a természet elutasítja a tudományt, a legkevésbé sem érdekel.

Az épületei kivitelezése során megpróbálja használni a helyi jellegzetességeket. Nem lenne egyszerűbb és fáradságot kímélőbb, ha az ismert konstrukciós eljárásokat használná? Miért próbálja mégis időről időre a helyi építészeti jellegzetességeket felhasználni?

Nyitott teaház természetközelség

Az épület szerkezete nem azonos egy autóéval, mert minden épület őrzi az adott hely egyedülállóságát. Nagyon élvezem, ha helyi anyagokat, technikákat használhatok, és helyi kézművesektől tanulhatok. Imádom azokat az eljárásokat, amelyek felkavarják az érzelmeimet. Azt hiszem, ezek nélkül a munkáim nem ébresztenének gondolatokat.

A világ egyetlen szürreális építészeként tartják számon Önt. Amikor Le Corbusier egyszer megkérdezte a kortárs Salvador Dalít, hogy milyen lesz a jövő építészete, egyszerűen csak annyit felelt, hogy „lágy és szőrös”. Ez a látomás az Ön épületeire is igaz?

Szürrealisztukus teaház cseresznyefa virágzás

Mondhatjuk, hogy az építészetem szürreális, de ezt nem az én dolgom eldönteni. Nagyra becsülöm Chirico (a szürrealizmus elődjének tekintett Pittura metafizikai kör egyik művésze) munkáit és Yves Tanguy-t is. Bármennyire is rokonszenves a lágy és szőrös építészeti felfogása, Dalít nem igazán szeretem. Nem beszélve arról, hogy a kedvenc európai művészem az idősebb Pietr Brugel. Múlt hónapban megnéztem Antwerpenben a Dull Gret című festményét, ami teljesen letaglózott. Annyira, hogy további Brueghel festményeket is felkerestem.

A kollégája Toyo Ito úgy jellemezte a munkáit, mintha azok nem ebből a világból származnának, mintha valahonnan ide zuhantak volna. Ez a gondolat, sok esetben igaznak tűnik. Miért vonzódik a munkáiban ehhez, a kortárs építészeti irányoktól jelentősen eltérő, elvhez?

Amikor az első munkám – a történeti múzeum, amit a Moriyra papja rendelt – elkészült, úgy nézett ki a rendezetlen terület közepén, mintha semmilyen kapcsolata sem lenne a Földdel. Mintha egy másik dimenzióban található eredetinek a másolata lenne, s ez teljesen megrémített. Abban a pillanatban rájöttem, hogy az épületeim tisztán művészeti tárgyak. Amikor Toyo Ito ezt a megjegyzést tette az Akino-Fuko Múzeumra utalva, úgy éreztem, mintha teljesen belém látna. Végeredményben meglepett a látszólagos perspektivikussága. Azóta, nagyon sok energiát fordítok arra, hogy egyesítsem a munkáimat a Földdel. Szeretném, ha az épületeim úgy nézzenek ki, mintha a földből bújtak volna elő. Másrészt, imádom azokat az épületeket, amelyek úgy néznek ki mintha az űrből érkeztek volna. Tehát, egyszerre figyelek a Mennyországra és a Földre, de fogalmam sincs, hogy miért követem ezt a két aspektust.

Terunobu Fujimori szürrealisztukus szentély

Nem sok értelme lenne különválasztani a kettőt. Gyakran mondja azt, hogy az utópia ideája csak a biztos bukásra ad garanciát. Például, egyszer azt nyilatkozta, hogy a zöld építészet, ahol a növények és az épületek együtt jelennek meg, mint egységes tárgyak, egy olyan irányvonal, amit Ön soha nem tudott sikeresen alkalmazni.

Amikor egy épület teljesen készen van, akkor az utópia rendszerint tovatűnik. Az utópiát csak néhány alkalommal és nagyon rövid pillanatokban sikerült megteremtenem. Amikor elkészültem egy teaházzal, amit 5 bambuszrúdra építettem a tajvani Irisenteiben, az egyik régi barátommal öt órán keresztül néztük. Éppen esett az eső és az egész jelenet kapott egy álombeli minőséget. Fantasztikus volt. De az ilyen ritka.

A kivitelezés alatt gyakran kezdeményez helyi összejöveteleket és közösségi gyűléseket. Szokta használni ezeket a javaslatokat az épületeinél?

Az épületeim minden apró részlete jól meg van tervezve már az alap kiásása előtt. Tehát nem tudok érdemben bevonni egyetlen ötletet sem. A közös tanácskozások nem a kivitelezésre és nem is a dizájnra vannak hatással.

Kortárs építészet teaház belülről

Tudhatjuk Önről, hogy rajong és szeret a jövő városának a gondolatával foglalkozni. Ennek köszönhetően 2007-ben készített egy várostervet arról, hogyan fog kinézni Tokió 2107-ben egy óriási katasztrófa után, amikor a tenger szintje megemelkedik és víz alá kerül az egész város. Mennyire érzi megvalósultnak a vízióját a 2011-es Cunami tükrében?

Az a tény, hogy a jövőről szóló vízióm megvalósulhat, teljesen megrémít. De számomra semmi sem múlhatja felül az Archigram csoport 1960-as években kiadott munkáját a jövő városáról. Ezek a tervek nagy hatást gyakoroltak rám a tanulmányaim alatt, és még most is formálják a gondolatomat. De egyszer szeretnék ezeknél valami jobbat és nagyszerűbbet csinálni.

Az interjú a Sedus Place 2.5 9/14 számában jelent meg.

Az interjút készítette: Julian Tröndle

Fordította: Mészáros Csaba